Városi Séták: AZ EGY HELYBEN JÁRÁS IZGALMA ÉS HASZNA – SÉTA A KOSSUTH LAJOS TÉREN

Honnan ered a tér eredeti neve, a Tömő tér, és mit gondoljunk akkor, ha erre két logikailag szépen felépített, csak épp egymást kizáró magyarázatot kapunk? Miért van az, hogy története során a tér neve rendszeresen változott és mi a garancia arra, hogy ez a „hagyomány” a jövőben nem folytatódik? Miért van az, hogy Rákóczi szobrának kivételével nincs a téren olyan szobor, amelyet még soha nem távolítottak el, és – már megint – mi a garancia arra, hogy ez a „hagyomány” a jövőben nem folytatódik? Miért van az, hogy az elmúlt 150 évben minden rendszerváltás a tér átalakításával járt? Milyen szükséglet motiválja ezt a fajta szimbolikus térfoglalást? Biztos-e, hogy az Országház építészeti stílusát is csak és kizárólag esztétikai szempontok indokolták? Létezik-e egyáltalán olyan eleme a térnek, amely nem hordoz valamilyen jelképesjelentést? Vonatkoztatható-e ez az utóbbi állítás akár néhány az Országházat ért kósza golyónyomra is? Hiteles-e a tér legutóbbi rekonstrukciója, ha közben hiteltelennek nyilvánít és ezzel meg nem történtté próbál tenni egy egész korszakot? Csak néhány kérdés azok közül, amelyekre a Kossuth téren sétálgatva megpróbálok válaszokat adni illetve arra ösztönözni a séta résztvevőit, hogy ők keressenek ezekre maguknak elfogadható válaszokat.

Bár néha teszünk egy-egy kitérőt, a séta lényegében egyetlen helyszínre, a Kossuth térre korlátozódik, mert az túl gazdag történetekben és történelemben ahhoz, hogy csak úgy átfussunk rajta. Szeretném tehát próbára tenni a résztvevők állóképességét, abban bízva, hogy az egy helyben járás is lehet izgalmas és hasznos.

A sétát vezeti: Bérczes Tibor,  tanár,  író, szociológiai beszélgetések moderátora, városi sétáló/sétavezető

Találkozó: a Tisza szobornál a a Kossuth téren

Részvételi díj: 3500 HUF / fő

Max létszám: 10 fő

Első séta: május 29. 13:00-16:00